Hátfájás

A derékfájás és a nyaki fájdalom az egyik leggyakoribb ok az orvosi ellátás igénylésére. A fájdalmat általában az izom-csontrendszer problémái okozzák - ezek leginkább a gerinc problémáival jelentkeznek, beleértve a gerinc csontjait (csigolyáit), korongjait, valamint az azokat támogató izmokat és szalagokat. Néha a hátfájást olyan állapot okozza, amely nem befolyásolja a mozgásszervi rendszert.

A derékfájás gyakoribb az idősebb korcsoportokban, a 60 év feletti emberek több mint felét érinti. Jelentős költségekkel jár az egészségügyi ellátások, a rokkantsági ellátások és a kimaradt munkaidő tekintetében.

A gerinc (gerincoszlop) csigolyákból áll. A csigolyák között ütéselnyelő tárcsák vannak. A lemezek kemény külső fibrocartilaginos szövetréteggel és puha, kocsonyaszerű belső anyaggal rendelkeznek, amelyet magnak neveznek. Minden csigolyának két ízülete van a korongok mögött. Ezeket az ízületeket facet ízületeknek nevezzük. Az egyik csigolyatest ízületi felülete a másik alatta lévő ízületi felületeken fekszik, ízületet képezve. Az ízületeket és velük együtt az egész gerincet szalagok és izmok stabilizálják, nevezetesen:

• Két iliopsoas izom, amelyek a gerinc két oldalán futnak
• Két felálló hátsó izom, amelyek a gerinc teljes hosszában végigfutnak mögötte
• Sok rövid paravertebrális izom található a csigolyák között

A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el. A gerincvelő teljes hosszában, a mindkét oldalon lévő csigolyák közötti lyukakon át a gerincidegek kilépnek, amelynek feladata a test összes idegének egyesítése. A gerincvelő közelében lévő gerincideg gyökérnek nevezzük. A gerincidegek gyökereinek helyzetének sajátosságai miatt a gerinc sérüléseivel összenyomódhatnak (összenyomódás), ami fájdalomhoz vezet.

A tetején lévő alsó gerinc (ágyéki gerinc) a keresztcsonton keresztül csatlakozik a felső gerinchez (mellkasi gerinc) és a medence alá. Az ágyéki gerinc elég hajlékony, meggörbül, megcsavarodik és meghajlik, és erőt nyújt állva, járva és emelve. Így a hát alsó része szinte minden típusú napi tevékenységben részt vesz. A derékfájás zavarhatja a különféle tevékenységeket, és ronthatja az életminőséget.

A hátfájás típusai

A derékfájás gyakori típusai közé tartozik a lokalizált, sugárzó és visszahatásos fájdalom.

Helyi fájdaloma hát alsó részének bizonyos területén jelenik meg. Ez a leggyakoribb hátfájás. Ennek oka általában lemezsérülés, az ízület ízületi gyulladása és ritkábban izomfeszülés. A fájdalom lehet folyamatos és fájó, vagy egy adott pillanatban helyettesíthető szakaszos akut fájdalommal. Hirtelen fájdalom jelenhet meg, amikor a trauma az oka. A helyi fájdalom fokozódhat vagy csökkenhet a helyzet változásával. A hát alsó részének megérintése fájdalmas lehet. Izomgörcsök lehetségesek.

Sugárzó fájdalomA deréktáji fájdalom a lábra terjed. A fájdalom lehet unalmas vagy éles és intenzív. Jellemzően csak a láb oldalát vagy hátulját érinti, és kiterjedhet a lábra vagy csak a térdig. A sugárzó fájdalom általában a gerincvelői ideggyök összenyomásának megnyilvánulása olyan rendellenességekben, mint a herniált porckorong, az isiász, az osteoarthritis vagy a gerinc szűkület. A köhögés, tüsszögés, erőlködés vagy egyenes lábakkal való hajlítás fájdalmas lehet. Ha a gerincvelő ideggyökere összenyomódik, a fájdalom kísérheti a lábizmok gyengeségét, bizsergést vagy akár az érzékelés elvesztését. Ritka esetekben a vizelet kontrolljának elvesztése (vizeletinkontinencia) vagy a bélmozgások kontrolljának elvesztése (széklet inkontinencia) fordul elő.

Tükröződő fájdaloma fájdalom tényleges okától eltérő helyen érezhető. Például néhány szívrohamban szenvedő ember fájdalmat érez a bal karjában. Az alsó hát belső szerveinek visszavert fájdalma túlnyomórészt mély és fájó jellegű, pontos lokalizációját nehéz meghatározni. Általános szabály, hogy mozgással a fájdalom nem növekszik, ellentétben a mozgásszervi rendellenességeket kísérő fájdalommal.

Az okok

A legtöbb esetben a hátfájás a gerinc és a környező ízületek, az izmok, a gerincvelői idegek szalagjai és gyökerei, valamint az intervertebrális lemezek következménye. Gyakran egyetlen konkrét ok nem azonosítható. Bármely fájdalmas gerincbetegség a gerinc körüli izmok reflex összehúzódásához (görcséhez) vezethet. A görcs növelheti a fájdalmat. A stressz súlyosbíthatja az alsó hátfájást, de a mechanizmus nem világos.

Néha a hátfájást egy olyan rendellenesség okozza, amely nem befolyásolja a gerincet, például rák, nőgyógyászati állapotok (például premenstruációs szindróma), vesebetegségek (például vesekő), húgyúti betegségek (például vese-, hólyagfertőzések) és prosztata) és az emésztőrendszer (például diverticulitis), valamint a gerinc közelében elhelyezkedő nagy artériák betegségei.

Gyakori okok

A hátfájás gyakori okai a következők:

• Osteoarthritis
• A gerinc kompressziós törései
• Megrepedt vagy porckorongsérv
• Gerincszűkület az ágyéki gerincben
• Spondylolisthesis
• Az izmok és az ínszalagok károsodása
• Fibromyalgia

Kárelőfordulhatnak normál tevékenységek során (például nehéz tárgyak emelése, testmozgás, váratlan mozgás) vagy sérülések, például esés vagy közlekedési baleset következtében. A képalkotó vizsgálatok általában nem mutatnak konkrét elváltozásokat, de az orvosok azt gyanítják, hogy egyes izmok és / vagy szalagok érintettek.

Osteoarthritis(degeneratív ízületi gyulladás) az ízületi felületek közötti porc kopását és a csonthüvelyek (oszteofiták) kialakulását okozza. Ez a betegség részben a szövetek évekig tartó kopásának eredménye. Súlyos degenerációval és a lemezmagasság csökkenésével a foramenben lévő osteophyták összenyomhatják a gerincidegek gyökereit. Mindezek a változások hátfájáshoz, valamint merevséghez vezethetnek.

A gerinc kompressziós törései (összenyomás miatt)(csigolyatörések) gyakran akkor fordulnak elő, amikor a csontszűrűség csökken a csontritkulás miatt, amely általában az életkor előrehaladtával alakul ki. Az osteoporosis miatti törések azonban általában a hát felső és középső részén jelentkeznek, és fájdalommal járnak ezekben a régiókban, nem pedig az alsó gerincben.

Megrepedt vagy porckorongsérvhátfájást okozhat. A korongot sűrű külső réteg és puha, zselésszerű középső rész képviseli. Ha a korongot állandó stressz éri a fent és alatta lévő csigolyáktól (például előre hajlításkor, különösen nehéz tárgyak emelésekor), akkor külső rétege felszakadhat (elszakadhat), fájdalmat okozva.

Gerincszűkület az ágyéki gerincben- A gerinccsatorna szűkülete (amely a gerinc közepén halad át és tartalmazza a gerincvelőt és a gerincvelő alsó részétől lefelé nyúló idegcsomót) az ágyéki régióban. Idős embereknél a derékfájás gyakori oka. A gerinc szűkület középkorban is kialakul azoknál az embereknél, akiknek gerinccsatornája születésétől fogva keskeny. A gerinc szűkületét olyan rendellenességek okozzák, mint az osteoarthritis, a spondylolisthesis, a spondylitis ankylopoetica és a Paget-kór.

A gerinc szűkület isiászot és hátfájást is okozhat.

Spondylolisthesis- a csigolya részleges elmozdulása a gerinc alsó részén. Az egyik típus általában serdülőkorban vagy serdülőkorban fordul elő (gyakran sportolóknál), és olyan sérülés okozza, amely a csigolyák egy részét eltöri. Ha a csigolya mindkét oldala érintett, akkor a csigolya előre csúszhat az alatta lévő csigolyán. Spondylolisthesis időseknél is előfordulhat, de főként a degeneratív betegség következtében. A felnőttkori spondylolisthesis kialakulásával az ágyéki régióban megnő a gerinc szűkületének kockázata.

FibromyalgiaGyakori oka a fájdalomnak, amely a test számos részét érinti, beleértve az alsó hátat is. Ez az állapot krónikus diffúz fájdalmat eredményez az izmokban és a lágy szövetekben a hát alsó részén kívül. A fibromyalgiát alvászavarok és fáradtság jellemzik.

Felmérések

A vizsgálatokat általában nem írják elő, mert a legtöbb hátfájás osteoarthritis, rándulás vagy más kisebb mozgásszervi rendellenesség következménye, és 6 héten belül megszűnik. Képalkotó tesztekre gyakran van szükség, ha:

• másik ok gyanúja merül fel;
• vannak figyelmeztető táblák;
• a hátfájás továbbra is fennáll.

Az értékelés akkor is elrendelhető, ha a kezdeti kezelésre nincs válasz, vagy a tünetek súlyosbodnak vagy megváltoznak.

A hát alsó részének röntgenfelvétele csak képet adhat a csontokról. Az ilyen képek képesek detektálni az osteoarthritis, a gerinc kompressziós törései, a spondylolisthesis és a spondylitis ankylopoetica által okozott degeneratív változásokat. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy a számítógépes tomográfia (CT) azonban tiszta képet nyújthat a csontokról, és az MRI-re jellemző módon megjelenítheti a lágy szöveteket (beleértve a lemezeket és néhány ideget). MRI- vagy CT-vizsgálatra általában akkor van szükség, amikor az orvosok olyan rendellenességek jelenlétét állapítják meg, amelyek a csontok felépítésében bizonyos változásokhoz vezetnek, valamint a lágyrész betegségeit.

A gerincvelő kompressziójának gyanúja esetén az MRI-t a lehető leghamarabb elvégzik. Ritka esetekben, amikor az MRI eredmények nem egyértelműek, szükségessé válik a mielográfia CT-vel történő elvégzése. Ritkán, ha rosszindulatú daganat vagy fertőzés gyanúja merül fel, szöveti mintát (biopszia) kell venni az elemzéshez. Bizonyos esetekben elektromiográfiát és vizsgálatokat végeznek az idegvezetés tanulmányozására, hogy megerősítsék a gerincvelői ideggyök jelenlétét, lokalizációját, valamint egyes esetekben a kompresszió időtartamát és súlyosságát.

Profilaxis

Az emberek a következő intézkedésekkel csökkenthetik a derékfájás kialakulásának kockázatát:

• fizikai gyakorlatok;
• gyakorlatok az izmok megerősítésére és nyújtására;
• a normális testtömeg fenntartása;
• a helyes testtartás fenntartása;
• a súlyok biztonságos emelésére vonatkozó ajánlások betartása.

A derékfájás megelőzésének leghatékonyabb módja a rendszeres testmozgás. Az aerob testmozgás, valamint az izomerő és a nyújtás fejlesztésére szolgáló speciális gyakorlatok ajánlottak.

Az aerob testmozgás, például úszás és séta, javítja az általános erőnlétet és erősíti az izmokat.

Speciális gyakorlatok az izomerő fejlesztésére és a hasfal, a fenék és a hátsó izmok (a törzs mély izmainak) nyújtására, lehetővé teszik a gerinc stabilizálását és a gerincet elnyelő korongok és a szalagok megnyúlásának csökkentését. tartsd meg őket.

Az erőépítő gyakorlatok közé tartozik a kismedencei billenés és a hasi ropogás. A nyújtási gyakorlatok közé tartozik a nyújtás a térd mellkasra hajlításával. Néhány embernél a nyújtási gyakorlatok fokozott hátfájáshoz vezethetnek, ezért körültekintően kell eljárni. Az alapszabály az, hogy le kell állítani minden olyan gyakorlatot, amely hátfájást okoz vagy súlyosbít. A gyakorlatokat addig kell ismételni, amíg enyhe (de nem extrém) izomfáradtság érezhető. A testmozgás során elengedhetetlen a légzés. A hátfájással küzdőknek edzés előtt konzultálniuk kell orvosával.

Medence dől Álljon fekvő helyzetben, térd hajlítva, sarka a padlón, terhelés a sarokra. Nyomja meg a hátát a padlónak, feszítse meg a farizmát (emelje fel őket körülbelül fél centire a padlótól), és feszítse meg a hasizmait. Tartsa ezt a pozíciót 10-ig. Ismételje meg 20-szor.	<3_img_rxx>
Fekvő ropogás Feküdjön aludni hajlított térdekkel és lapos lábakkal a földön. Hajtsa át a karját a mellkasán. Húzza meg a hasizmait, lassan emelje fel a vállát körülbelül 10 centivel a padlótól, egyenesen tartva a fejét (az állának nem szabad érintenie a mellkasát). Lazítsa meg a hasizmait, lassan engedje le a vállát. Végezz 3 sorozat 10 ismétlést.
A térdével a mellkasáig húzódik Vegyünk fekvő helyzetbe, egyenesedjünk fel. Helyezze mindkét tenyerét egy térd alá, és nyomja a mellkasához. Tartsa a helyzetet 10-ig. Lassan engedje le a lábát, és ismételje meg a gyakorlatot a másik lábán. 10 alkalommal végezze el a gyakorlatot.

A testmozgás megkönnyíti a kívánt testtömeg fenntartását is. A testmozgás elősegíti a csontsűrűség fenntartását is. Így a testmozgás csökkentheti két olyan betegség kialakulásának kockázatát, amelyek derékfájást okozhatnak: az elhízás és az oszteoporózis.

A helyes testtartás állva és ülve csökkenti a háton a stresszt. Kerülni kell a lazítást. A szék üléseinek magasságát úgy kell beállítani, hogy a lábak laposak legyenek a padlón, a térdek kissé hajlítottak legyenek, az alsó háttámla pedig a szék támlájához simuljon. Ha a szék nem nyújt támaszt az alsó hátnak, akkor párna helyezhető el alatta. Ülő helyzetben ajánlott a lábát a padlóra tenni, és ne keresztezni a lábát. Beteg emberek ne álljanak vagy üljenek hosszabb ideig. Ha sokáig kell állnia vagy ülnie, a gyakori helyzetváltoztatás csökkentheti a hátad megterhelését.

Kezelés

Ha lehetséges meghatározni egy konkrét okot, akkor a betegséget kezelik. Például antibiotikumokat használnak prosztata fertőzés kezelésére. A mozgásszervi rendszer ficamfájdalmaira vagy más állapotok okozta fájdalmakra azonban nem lehet gyógyítani. A helyzet azonban általános intézkedésekkel javítható. Jellemzően ilyen intézkedéseket alkalmaznak a gerincvelői ideggyök megszorításakor is.

Általános intézkedések a hátfájásra

A lehetséges intézkedések a következők:

• A tevékenységek megváltoztatása
• Fájdalomcsillapítók szedése
• Meleg vagy hideg felvitele a fájdalmas területre
• Könnyű testmozgás, ha tolerálható

Újabb hátfájás esetén a kezelés a hátat megerőltető és fájdalmat okozó tevékenységek, például a súlyemelés és a hajlítás kiküszöbölésével kezdődik. Az ágynyugalom nem gyorsítja fel a fájdalomcsillapítást, és a legtöbb szakember javasolja a könnyű munka elvégzését. A súlyos fájdalom enyhítéséhez szükséges ágynyugalom legfeljebb 1 vagy 2 napig tarthat. A hosszan tartó ágynyugalom gyengíti a központi izmokat és növeli a merevséget, ami súlyosbítja a hátfájást és lassabban gyógyul. A fűző és a tapadás hatástalan. A tapadás lelassíthatja a gyógyulást.

A vény nélkül kapható vagy vényköteles nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) enyhíthetik a fájdalmat és csökkenthetik a gyulladást. Az opioid fájdalomcsillapítókat néha felírják, ha az NSAID-k nem nyújtanak kellő fájdalomcsillapítást, de csak rövid ideig szabad őket alkalmazni, mivel az opioid fájdalomcsillapítók hosszú távú alkalmazása növelheti a fájdalomérzékenységet, mellékhatásokat okozhat és növelheti a kockázatot függőség és függőség.

Az izomlazítók néha enyhíthetik az izomgörcsöket, de hatékonyságuk megkérdőjelezhető. Ezeket a gyógyszereket nem ajánlják olyan idősebb betegek számára, akiknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan mellékhatások, mint az álmosság és a dezorientáció. Az orvosok megpróbálnak nem izomlazítókat felírni, ha a páciensnek nincs látható és tapintható izomgörcse. Ha izomlazítókat írnak fel, nem szabad 72 óránál tovább használni. Az orvosok néha azt javasolják, hogy közvetlenül lefekvés előtt vegyék be őket.

A masszázs átmeneti enyhítést nyújthat az alsó hátfájás ellen. Egyes tanulmányok pozitív eredményeket mutattak az akupunktúrában, mások pedig ellentmondtak ezeknek a megállapításoknak. A gerinc manipulációja csontkovácsok vagy más orvosok (például oszteopátiás orvosok) részéről, egy testmozgási programmal kombinálva, szintén enyhítheti a fájdalmat. A gerinc manipulációja azonban megnövelheti a további sérülések kockázatát, ezért kerülni kell azokat gyulladásos ízületi gyulladásban szenvedő, nyaki problémákat okozó, nyaki instabilitást okozó vagy porckorongsérvű egyéneknél.

Ajánlott kényelmes helyzetben aludni egy közepesen kemény matracon. A hátán alvó embereknek térd alatt párnának kell lennie. Azok a betegek, akik az oldalukon alszanak, olyan párnát használnak, amely lehetővé teszi a fejük semleges helyzetben tartását (anélkül, hogy a nyakat fel vagy le hajlítanák). A betegeknek egy második párnát kell elhelyezniük a térd között, térd és csípő kissé behajlítva, ha ez enyhíti az alsó hátfájást. A betegek továbbra is gyomron alhatnak, ha jól érzik magukat.

Folytassa vagy kezdje el az egyéb megelőző intézkedéseket (helyes testtartás, megfelelő súlyemelő technika). Ilyen események végrehajtása során a hátfájás rohamai több naptól 2 hétig eltűnnek. A kezeléstől függetlenül e rohamok 80-90% -a 6 héten belül megszűnik.

Krónikus derékfájás kezelése

További intézkedésekre van szükség a krónikus derékfájás kezelésére. Aerob testmozgás ajánlott, és szükség esetén fogyás ajánlott. Ha a fájdalomcsillapítók hatástalanok, más kezeléseket kell előírni.

Transzkután elektroneurostimuláció (TENS) lehetséges. A CHENS készülékek gyenge váltakozó áramot generálnak, ami enyhe bizsergést okoz. Ez az áram megakadályozhatja egyes fájdalomérzetek átadását a gerincvelőből az agyba. Az áram a fájdalmas területre naponta többször is alkalmazható, a munkamenet időtartama 20 perc és több óra között mozog, a fájdalom súlyosságától függően.

Néha helyi érzéstelenítővel rendelkező kortikoszteroidokat periodikusan injektálnak a gerinc facetáris ízületébe vagy az epidurális térbe - a gerinc és a gerincvelőt borító külső szövetréteg között. Az epidurális injekciók hatékonyabbak lehetnek az isiász esetén, ami inkább a herniás porckorongnak köszönhető, mint az ágyéki gerinc szűkületének. Előfordulhat azonban, hogy nincsenek hosszú távú előnyös hatásaik. Általában csak néhány napig vagy hétig tartanak. Fő céljuk a fájdalom enyhítése, hogy a hosszú távú fájdalomcsillapítás érdekében gyakorolhasson.

Hátfájás műtét

Azokban az esetekben, amikor a herniált porckorong tartós vagy krónikus isiászhoz, gyengeséghez, érzékenységvesztéshez vagy széklet- és vizeletinkontinenciához vezet, szükség lehet a korong kiálló részének (diszkektómia) és bizonyos esetekben a csigolya egy részének műtéti eltávolítására. (laminectomia).

Súlyos gerincszűkület esetén a hátsó csigolya (a csigolyaív lamellái) nagy része eltávolítható annak kiterjesztése érdekében (ágyéki laminectomia). Általában általános érzéstelenítésre van szükség. A kórházi tartózkodás hossza általában 4-5 nap. A betegek 3-4 hónap múlva térhetnek vissza a szokásos tevékenységekhez. Megfelelő vagy teljes gyógyulás figyelhető meg a betegek körülbelül kétharmadánál. A betegek többi részén az ilyen műtét megakadályozhatja a fájdalmat és az egyéb tünetek súlyosbodását.

Ha a gerinc instabil (ami súlyos herniated porckorong, spondylolisthesis vagy gerinc szűkület esetén történő laminectomia következménye lehet), akkor műtét végezhető a csigolyák fúziójára (az ágyéki csigolyák arthrodesisének hívják). A fúzió azonban korlátozza a mobilitást, túlzott mechanikai stressz kísérheti a gerinc többi részét, és problémákat okozhat a jövőben.

A gerinc kompressziós törései

A gerinc kompressziós törései meglehetősen gyakoriak az 50 év feletti nőknél. Konzervatív módon műtét nélkül kezelhetők, merevítőkkel, fájdalomcsillapítókkal és esetleg kalcitonin orrspray-vel, amelyek nem segítik a csontok gyógyulását, de csökkenthetik a fájdalmat.

Ha nem érhető el elegendő fájdalomkontroll, két műtéti lehetőség áll rendelkezésre:

• Vertebroplasztika: cementhabarcs injekciója törött csontba.
• Kyphoplasty: Helyezzen egy lufit egy törött csontba, hogy helyet teremtsen. Ezután a léggömböt cementtel töltik meg.

A legújabb tanulmányok azonban azt mutatták, hogy hosszú távon ezen műtéti eljárások hatékonysága nem haladja meg a nem műtéti kezelési lehetőségek hatékonyságát.

Főbb pontok

• Gyakori a derékfájás. Általában a gerinc mozgásszervi rendellenességei és olyan tényezők okozzák, mint a fáradtság, az elhízás és az elégtelen fizikai aktivitás.
• A derékfájás fiatal korban ritkán súlyos, és a vizsgálatok általában feleslegesek, kivéve, ha a tünetek sok hétig fennállnak.
• A figyelmeztető jelekkel rendelkező betegek vagy az 55 év feletti betegek azonnal orvoshoz kell fordulniuk.
• A hasfal és a hát izmainak speciális gyakorlatokkal történő megerősítése segít megelőzni a derékfájás leggyakoribb típusait.
• A hátfájás esetén leggyakrabban elegendő kezelés kizárni a hát mechanikai hatásait okozó intézkedéseket, fájdalomcsillapítót szedni, és bizonyos esetekben hideg vagy meleg borogatást alkalmazni.
• A hosszan tartó ágynyugalom és nyújtás lassíthatja a gyógyulást.
• Súlyos esetekben, például rendellenes érzések és gyengeség a lábakban, műtétre lehet szükség.
• A csigolyák kompressziós törése konzervatív módon kezelhető (merevítőkkel, fájdalomcsillapítókkal és orrspray-vel), vagy egyes esetekben agresszívebben műtéttel.